Boszorka.com és a hazai Mágiaszövetség
Babonaszótár-babonalexikon
Nem lehetünk elég óvatosak. Ha az ember csak élete alkonyán nem téveszt össze egy barátságos kézfogást egy gyilkossági kísérlettel, akkor jobb, ha az előjeleket figyelembe vesszük.
A magyarországi babonakínálat eddig is széles volt: televíziós távgyógyítás, horoszkópkészítők, antropozófia, mágusképzők, rontáslevétel, grafológia, druidaképzés, sámánfőzet a konyhában, Boszorka com., és mágusok szövetsége (külön a fehér-külön a fekete mágia!).
A félreértés is gyógyít
Vas József Pál írja Egy elmeorvos tévedései c. könyvében: Anekdotaszerű az a Bécsben megtörtént eset, amelynek főszereplője egy életveszélyes állapotban lévő beteg. A klinika orvosai nem tudták megállapítani, milyen betegségben szenved. Konzílium konzíliumot követett, eredmény nélkül. Végül közölték vele, hogy holnapra várnak egy amerikai specialistát. Ha ő meg tudja nevezni a betegségét, akkor biztosan meggyógyul. Másnap valóban megérkezett a híres szakember. A betegágynál hosszasan ismertették a páciens leleteit, mire a világhírű tudós csak ennyit mondott: moribundus (magyarul gyógyíthatatlan ). Két hónap múlva az időközben felgyógyult beteg telefonon megköszönte az orvosnak, hogy végre megmondta a diagnózisát. A szó hatalma határtalan, a szó hatalma gyógyít, mégha félrértik is -teszi hozzá Szilágyi Gyula
Felebarátaink nagy része bevallottan nem hisz a babonákban, de azért megborzong, ha fekete macska szalad át előtte az úttesten — ez emberemlékezet óta rosszat jelent! —, s fokozott figyelemmel várja a postást, ha medvékkel álmodik. (A medve azt jelenti, pénz áll a házhoz…)
Alább fragmentumokat közlünk Temesi Ferenc zseniális könyvéből. A Babonáskönyv — visszatérve a nagy sikerű Por című regény formájához, a lexikonhoz — ábécérendben és címszavakban foglalja össze a bizonyos tárgyakhoz, képzetekhez fűződő babonákat, s nemcsak magyar, hanem (láthatjuk) az egész öreg kontinensre kiterjeszkedve angol, német, spanyol etc. példákkal is színesíti amúgy is izgalmas és érdekes tárgyát… Mert nem vagyunk babonásak, dehogy vagyunk. Csak!… Csak azért öntudatlanul is mélyebb értelmet tulajdonítunk bizonyos dolgoknak, mert türelmetlenül izgat bennünket a könyörtelenül közelítő jövő, s szeretnénk tudni, ebben a jövőben mi vár ránk -mondja Bogdán László. A szócikkek természetesen fölidézik tárgyuk mellett az író sajátos világlátását.
Kő
Egy nagyon régi babona szerint a kövek, „nőnek", miközben a földön fekszenek. Bizonyos ereken keresztül kapnak táplálékot, ezek kötik őket a földhöz. Bármely kő, amelynek lyuk van a közepén, szerencsét hoz megtalálójának. Nyakláncként vagy kulcstartóhoz erősítve kell viselni. A tengerészek különösen a tengerpartokon talált köveket tartják nagyra, míg a halászok hajóik fedélzetén szeretik látni őket, így biztosítva a jó fogást.
Amerikában azt hiszik, hogy a gyermekágyas anya ágya fölött lógó, közepén lyukas kő csökkenti a szülési fájdalmakat. A francia és ír kődolmenek, kőasztalok is megkönnyítik a szülést azon nők számára, akik lecsúsznak rajtuk. A férjre vágyó lányok pedig egyszerûen ráülnek a kőasztalokra. És vannak az egész világon olyan kőépítmények, amelyek jó egészséget és szerencsét biztosítanak mindazoknak, akik alájuk állnak vagy megérintik õket.
Kínában szolgákat, ágyasokat, lovakat formázó köveket égetnek el a holtakkal. Ezek régen a valóságban is elkísérték a halottat az árnyak völgyébe. Kőszobrok állnak a kínai császárok és magas rangú hivatalnokok sírjai előtt is. A Taj-san hegynek Santung tartományban ,,kiemelkedő" az állandó jelzője. A leghíresebb hegy Kínában. Az erről a szent hegyről származó kő távol tartja a démonokat. A következőt szokták rávésetni: ,,Ez a Taj hegyéről származó kő ellen mer állni." A felirat azokból az időkből származik, amikor Taj hegye mentette meg az embereket a Sárga folyó áradásakor, sőt, a még régebbi napimádásra is utalnak. Éles útkanyarokban is köveket állítanak a leselkedő gonoszok ellen.
Köhögés
Szeged környékén régen igen radikális gyógymódot alkalmaztak gyógyítására: fehér kutyaszart főztek fel, és azt itatták meg a szerencsétlen beteggel. De jó a mézes torma, bodzatea, ezerjófű, kandiscukor és a gyömbér összekevert pora is. Vöröshagymatea, nyers tojássárgája cukorral és olajjal kikeverve, pemetefû, székfűvirág, kukorica leve is használ. Az ökörfarkkóró, kék liliom, akác, ezerjófű virágát is köhögésre főzik. Jó még a tejben főzött fokhagyma, melyet éhomra kell megenni, de a diófalevél vagy a zabszalma főzete is hasznos.
Angliában sem kevésbé kemény gyógymódok dívtak. Itt volt például az a főzet, amelyet három csigának árpalében való főzésével nyertek. A páciensnek nem volt szabad tudnia a főzet összetételéről, meg kellett innia. Bezzeg, ha tudta volna! Inkább magától meggyógyul.
Kölcsönkérés
Sose légy adós vagy kölcsönadó, mondják az okos angol szülők magzatjaiknak mindmáig. Különösen balszerencsés a kölcsönzésre nézve február első három és március utolsó három napja. Skóciában nemcsak a kölcsönkérés balszerencsés ezeken a napokon, hanem ültetni sem szabad, mert a mag nem fog kicsírázni. Yorkshire-i babona szerint ,,nevetve" kell visszaadni a kölcsönt, vagyis jó lélekkel és megköszönve, különben meglátogatja a balszerencse az illetőt.
Köleskása
A köles az európai ember legősibb táplálékai közé tartozik. Szeged környékén még a múlt század derekán úgy tartották, hogy ha a főtt kását kanalanként zugokba rakják, vissza lehet idézni a családba a halottat. Az elhalt keresztnevét kellett ,,pitty-pitty" hívó szóval ismételgetni, és akkor megjelent. A hívó szó a szegedi népnyelvben a madárfélék etetésére szolgál. Mindjárt érthetőbb az összefüggés, ha tudjuk, hogy az emberi léleknek ősi szimbóluma a madáralak. Luca napján a disznóvágáskor kimaradt, abroncs közé szórt kásaszemekkel etették meg a tyúkokat, hogy biztosítsák a sok tojást. Ellés után kölest és sót szoktak szórni rontás ellen a tehén hátára.
Könyök
A viszkető könyök — Nagy-Britanniában éppúgy, mint Amerikában — azt jelenti, hogy az ember rövidesen idegen ágyban fog aludni. A bostoniak még ennél is tovább mennek: õk hozzáteszik, hogy az ellenkező nemből való lesz a hálótársad! A magyaroknál a váratlanul beütött könyök váratlan vendéget jegyez, ezzel szemben Nagy-Britanniában és Indiában balszerencsét hozó jel, ezért gyorsan a másik könyököt is be kell ütni valamibe. Régen a vidéki Angliában azt hitték, ha az ember bosszút akar állni valakin, aki megkeseríti az életét, elég a saját könyökébe harapnia, és az illető bõrig ázik a viharban. Most pedig próbáljuk megharapni a saját könyökünket!
Köpés
Bár manapság sok ember durvának és piszkosnak tartja a köpködést (Kínában tízezer éve próbálják leszoktatni róla az embereket), a világ minden országában jó szerencsét jelent a babonában. Bár a hitek eltérőek, van egy közös sajátosságuk. Ez pedig az, hogy a nyál az emberi lelket jeleníti meg, és köpni nem más, mint engesztelő áldozatot bemutatni az isteneknek. (Kínában a házi oltárok Buddháit a hátukba vájt mélyedésbe helyezett, nyállal kevert étellel ,,etetik".) Sokféle vallási ceremóniában a nyál távol tartja a rossz szellemeket, kiûzi a démonokat, és meggyógyítja a betegeket. A rómaiaktól kezdve sok nép hiszi, hogy a nyál fertőzést gyógyító ellenméreg, valamint erõsíti az ember bõrét a harcban. Az a szokás, hogy harc előtt a tenyerünkbe köpünk, abból a hitből fakad, hogy a nyál megedzi és megerősíti az öklöt. A halászok, amikor a háló lebocsátásakor a hálóba köpnek, talán nem is tudják, hogy régi tengeri isteneket engesztelnek ki. Amerikában köpni kell, ha hernyót vagy egy kancsal személyt látunk, és távol marad a balszerencse. Jól hiszik azt, hogy a bogár harapását gyógyítja a nyál. De hogy az elmacskásodott láb egyik ujjára kell köpnünk, hogy a vér visszatérjen belé — ez azért kicsit meredek! Csak nem egy babonáskönyvben.
Köröm
Mindig is erős babonák fûződtek a körömhöz. A lenyírt köröm elengedhetetlen része a boszorkányvarázslatnak. A körmökről azt tartották, hogy azonosító jegyekkel bírnak az elvarázsolandó személyre nézvést. A körömnyiradékot gyógyításra is használták. A levágott körmöt elégették vagy eltemették, és úgy gondolták, hogy véle a személy betegségét is. A görbe köröm kapzsi személyrõl, a közepén kidudorodó köröm közeli halálról beszél. A köröm ,,félholdjának" mérete a körömágynál megmutatja a személy életének hosszát. Minél nagyobb a félhold, annál hosszabb az élet. Széles körben elterjedt nézet, hogy pénteken vagy vasárnap nem szerencsés körmöt vágni, erre hétfő és kedd a jó napok. Egy csecsemő körmeit egyéves koráig nem vágni kell, hanem rágni, különben tolvaj lesz az istenadta. Sok babonában a körmön lévő fehér foltok jó szerencsét hozóak, míg a feketék balszerencsét jelentenek. A sárga folt egyenesen halált mutat. A németek szerint a körmön lévõ fehér pontok összessége mutatja meg, meddig él az ember. Nagy-Britanniában a mutatóujjon lévő fehér folt barátot mutat, a nagyujjon lévő új ellenséget, a gyűrűsujjon lévő gazdagságot vagy új szerelmet, a kisujjon lévő közeli utazást, míg a hüvelykujjon lévő ajándékot jelent. Japánban az a lány, aki rágja a körmét, nehéz szülésnek néz elébe. ősi zsidó hiedelem szerint a gonosz lakik a körömben, ezért kell levágni.
Körömvirág
Ezekhez a szép, aranyszínű virágokhoz nem szabad könnyelműen közeledni, ha nem akarjuk, hogy iszákos váljék belőlünk. Elég, ha ránézünk vagy leszakítjuk — életünket máris a butykoshoz kötöttük. Angliában egyenesen ,,piásnak" hívják ezt a virágfajtát. (Írók, figyelem: a szigligeti alkotóház arborétuma tele van velük!) A walesiek legyintenek erre a babonára, szerintük e növény kiváló időjós, mert virágai nem nyílnak ki reggel hét óra előtt, ha vihar van készülődőben. Gyakorta használják esküvői díszítésként (tán hogy többet igyon a násznép). Gyógyítja a darázs- és a méhcsípést, ha beledörzsölik.
Kötény
A babonák közt megkülönböztetett helye van, mert valamikor az asszonyiság jelképe volt. Ezért van az, hogy még Angliában is rosszat jegyez, ha valaki fordítva veszi fel. Ha leesik, az angolok szerint viselője egy éven belül viselős lesz. Fiatalabb lányoknál ez csak azt jelenti, hogy szeretőjük gondolt rájuk. Német hagyomány szerint, ha egy férfi beletörli a kezét egy lány kötőjébe, belé is szerelmesedik. Ha már eljegyezték egymást, ajánlatos a törülközőt használni, különben veszekedés lesz.
Kötő
A szegedi tájon — mint már említettük — a gazdasszony olykor még ma is leteríti az istálló küszöbére a kötőjét, ha újonnan vett jószág érkezik. Ha a gyerek kiesik az ágyból, vagy egy részeg nagyot esik anélkül, hogy megsérülne, azt mondják: a Boldogasszony kötőjébe esett. Az a gyerek vagy részeg ember viszont, aki megüti magát: a Szépasszony kötőjébe esik. Annak a rávarrott madzagnak, amellyel a kötényt a derékhoz erősítik, kötőmadzag a neve. Ha megszólták az ember lányát valahol, pattanás támad a nyelvén. Ilyenkor tűvel kell megszurkálni a kötő madzagját, és akkor a pattanás a fehérnép megszólójának nyelvére kerül.
Krokodil
Az indiaiak azt hiszik, hogy a krokodilok azért nyögnek és sóhajtoznak, hogy odacsaljanak egy emberi áldozatot. Híres ,,könnyeiket" is azért hullatják az áldozat leharapott fejére, hogy tiszta legyen, amivel az étkezést befejezik. Hamm!
Kulcs
Ha egy nőnek van egy kulcscsomója, amely minden erőfeszítése ellenére berozsdásodik, az jó jel, mert valaki rá akarja hagyni a pénzét végakaratában. Ilyenek ezek az angolok! Bezzeg Európa más országaiban kisgyermeket védhet meg a kulcs a gonosztól, ha a párnája alá teszik.
Babonalexikon
Eddig is tudtam, hogy baja van a tehénnek,
mihelyst a bőrét megláttam a padláson, de most alaposabban utánanézhetek a csodás előjeleknek és más mágikus praktikáknak. Egyfajta babonaszertár jelent meg: az nincs benne, hogy mit is jelent, ha a kivégzőosztag újratölt, de praktikus útmutatót kínál annak, aki Magas-Szváziföldön krokodilusba lép, vagy meglátogatja a holdbéli. Acsodavilágában rengeteg jelzést kapunk. A lexikon ábécésorrendben sorolja fel a babonákat, az európai példákat számos keleti, univerzális példázat egészíti ki. A lektornak arra is gondja volt, hogy az eredetileg német forrásanyagból származó hiedelmeket, magyar és erdélyi példákkal egészítse ki.
A zöldcsütörtökön szedett csalán
megvéd a pénztelenségtől. Ezzel a csalán jótékony hatásait messze nem merítettük ki. Egy svájci hagyomány szerint a Reuss völgyében azt mondta egy vándordiák: „Ha tudnák az emberek, mire való a csalángyökér, akkor volna elegendő pénzük.” Nyomban felajánlottak neki 200 frankot a titokért cserébe, de a diák nem állt kötélnek, hanem megőrizte titkát. No ja, a babona az élet költészete – mondta Goethe.
Babonák Lexikona
Ditte és Giovanni Bandini (2003):
Babonák Lexikona, Szekszárdi Kiadó, lektorálta és magyar jegyzetekkel kiegészítette Tátrai Zsuzsanna
Ebben a világban annyiszor tanácsos enni, ahányszor a disznó reggel röffent. A beteghez üvegen keresztül szólnak, az achátot nyelv alá helyezve szomjat oltanak. Advent körül különösen vigyázni kell, mert útra kelnek a koboldok, manók, pánok és lidércek. Kísértetkutya és adventi malac leselkedik a látogatókra.
A boszorkányok a harangozás elől az állatok hajlékába menekülnek. A fa hasadékába rejtett áfonya gazdag szüretet ígér. Kilenc sírról hozott föld gyógyítja az impotenciát, talált ezüst a szárazvészt. Kalotaszegen holdfogyatkozáskor kökénybor tövisével átszúrt bogarat törnek újholdkor és teszik a legény pálinkájába. Szerszámot nem raknak ágyra, mert „elalszik”.
A denevér megeszi a kürtőben lógó szalonnát, a tövisszúró gébics pedig mindig kilenc állatot öl meg és szúr fel, mielőtt hozzálátna az evéshez. Aki február vége előtt olvassa el ezt a cikket, annak hosszú és gazdag élete lesz, nem bántja a famacska, morgóegér és a legveszedelmesebb állat, a sírdisznó. Gyermekeit boldognak látja, nem bántja őket soha a pócegér, se a tündérmacska.
Az előjeleket fontos értelmezni
Szépségünket – egy vend népszokás szerint – úgy növelhetjük, hogy egy hónapig a nemi szervünk tájékán almát kell hordanunk. A másnaposság ellen is a babona kínál menedéket: ametisztet kell viselnünk. A görög améthüsztosz jelentése: „nem mámoros”. Eduard Mörike szerint „azért viselik oly szívesen világi és egyházi urak az ujjukon, mert a bornak nehéz gőzét a fejükből kiűzi, mert már kezdettől az ellen hat, hogy az enyhe spicc a lelket megérintse.”
Az előjeleket fontos értelmezni. Egy bajor falu öreg pásztora, Martin, a napóleoni háborúk idején homokot szórt a padlóra, berajzolta a városokat: Bern, München, Drezda stb. Leült a kemencepadkára és éjfélig várt. Egy sereg fehéregér menetelt át a homokon, mintha katonák lennének. Az embereknek elmesélte, merre mentek az egerek és tavasszal a franciák valóban a megjósolt módon távoztak.
v
