A New York kávéház
Nos, húzd ki a derekad: közlöm veled, hogy a hamis márványos falakról, a gipszangyalokról és a maltersárkányokról, a japán fürdőszobacsempéről és a rendeltetés nélkül való lila drapériákról – amelyeket Molnár Ferenc valamikor a „rókafrász” gyűjtőnéven foglalt össze – négy évszázad tekint le rád! …Nos, húzd ki magad a kapucínernél vagy a szódabikarbónánál, polgártárs, és vedd tudomásul, hogy az intézmény, amelyben most ülsz, 1535-ben alakult. Kilenc évvel a mohácsi vész után, amelyet, miközben a kávéházban panaszkodsz közéleti bajaidért és kártyaveszteségeidért, gyanútlanul és gyakran emlegetsz kézlegyintve. Négyszázkét éves a kávéház, három évszázaddal öregebb, mint a Nemzeti Kaszinó, s mint a kondorosi vagy a bugaci csárda. Alig fiatalabb Werbőczy Tripartiumánál, a rendi alkotmányból eredő közjogi intézményeknél – s jóformán az egyetlen alakulat, amelyet a polgárság saját magának, saját szociális, szellemi és gazdasági közügyeinek keretéül alkotott. S a várak, váraljak, kastélyok és jobbágykunyhók korában jóformán az egyetlen városi elem, amely a keleti és nyugati urbánus kultúrák beszivárgásának nyomát bizonyítja..(Zsolt Béla)
