Tudományos tévhitek
Egy kutató pontyokat tanított meg rá, hogy különbséget tegyenek John Lee Hooker blues-muzsikája és Bach egyik oboaversenye között, mégpedig oly módon, hogy jutalmul kisebb halakkal etette őket. A zenét az akváriumba helyezett hangszórókon játszatták le a halaknak. Később fedezte fel a kutató, hogy a pontyok a tanultakból általánosítani is képesek: a korábban soha nem hallott zenét bluesként vagy klasszikusként osztályozták. Ez a kísérlet cáfolta, hogy a halaknak rossz a memóriája.
Hűha
Az igazságszérum-injekciók nem váltották be a hozzájuk fűzött hatást, mert az alany hallucinációi, félelmei és fantáziái nem voltak megkülönböztethetőek a valóságtól. Maga a gyógyszer adagolása is kritikus. Az évek során különböző gyógyszereket próbáltak ki "igazságszérum" gyanánt: ide tartoznak a scopolamint, barbiturátot, hallucinogéneket (LSD, psilocibin) tartalmazó anyagok. Az adagolás kritikus. A tudattalanságba süllyedésnek négy fő szakasza van:
- Ernyedt állapot
- Öntudatlan állapot, felfokozott reflexekkel
- Öntudatlan, reflexek nélkül
- Halál (Hűha, túl messzire mentünk!)
Járt-e ember a Holdon?
Az összeesküvés-elmélet hirdetői rámutattak ara, hogy egyetlen olyan fotón sem láthatóak csillagok a fekete égbolton, amely állítólag az ausztronautákat mutatja a Hold légkör nélküli felszínén. A magyarázat egyszerű. Még a mai legjobb minőségű filmek sem képesek egyszerre két nagyon fényes tárgyat megmutatni (fehér űrruha a fényben) és egy nagyon halvány tárgyat (csillag). Ugyanők azt is állítják, hogy az amerikai zászló hullámzása-ahogyan az álló fotókon látszik, azt bizonyítja, hogy a leszállás egy filmstúdióban készített hamisítvány, ugyanis egy zászló csak mozgó levegőben lehet hullámos. Ám egy filmstúdióban csak akkor van szél, ha bekapcsolják a szélgépet, ha volt szél, akkor az űrhajósok alatt lévő port is felkavarta volna.
Ténylegesen csak agyunk 1O%-át használjuk?
Az egyik legkorábbi hivatkozást erre a népszerű téveszmére Dale Carnegie tette 1936-ban egy könyvében - Ő még 15%-ot emlegetett neurológiai bizonyítékok nélkül. A hírneves mondat Karl Lashley 192-as kísérleteinek félreértelmezésén alapszik. Lashley azt próbálta kideríteni, hogy az agyban hol raktározódik el az a bizonyos dolog, amit emlékezetnek neveznek. Megtanított patkányokat labirintusban szaladni, megmérte, hogyan boldogulnak a feladattal, ahogy egyre újabb és újabb agykérget távolít el az agyukból. Lashley úgy találta, a memória nem egyetlen helyen, hanem a teljes agykéregben tárolódnak, és valószínűleg máshol is. Az eredményei tulajdonképp azt mutatták ki, hogy az agykéreg bármely részének eltávolítása memóriazavarokat okozhat. A nagyon korrekt eredményeket aztán gyökeresen félreértelmezték, hogy kimutassák, miszerint a patkányok jól végezték a feladatot, egészen addig, míg az agyuk tíz százaléka megmaradt. Ez két problémát is felvet. Lashley nem állította, hogy csak agyunk tíz százalékára van szükség, másrészt egyetlen patkány agyának sem távolította el a kilencven százalékát.
A téves mondatot Einsteinnek is tulajdonítják, és egy angol orvos, Lorber doktor megfigyeléseihez kötik. A professzor sok olyan esetet tárgyalt, amelyben fiatalembereknek nem volt sok agyuk, viszont normális intelligenciával rendelkeztek. Egy különleges esetben egy fiatalembernek, akinek csak 1 mm vastagságú szürkeállomány volt az agyában az átlagos 46 mm helyett kitüntetéssel szerzett tudományos fokozatot matematikából. A legendás téveszme végül hamisnak bizonyult, mégpedig az új letapogató/képfeldolgozó technológiák feltalálásával (mint a pozitron emissziós tomográfia és a funkcionális mágneses rezonanciaképek), amelyek képesek megmutatni az agy anyagcseréjét. Bármely egyetlen tevékenység során (beszéd, olvasás) az agyunknak csak kicsiny része működik, ám 24 óra alatt a teljes agy funkcionálni fog.
Dr. Karl Kruszelnicki ausztrál professzor tudományos téveszmék nyomába eredt a Partvonalnál magyarul kiadott könyvében. Így tudtam meg, hogy a vécéülőke sokkal tisztább, mint az íróasztallap, és az alacsony nikotintartalmú cigaretta sem egészségesebb. A professzor humorral teli, de valódi tudományos eszközöket használó, de közérthető könyvében vizsgálja, hogy a ventilátor hűti-e a szobát, öngyilkosak-e a lemmingek, rákot okoz-e az aszpartam nevű mesterséges édesítőszer. Ötvenegy tudományos babonának ered nyomába. A könyvet szellemes illusztrációk teszik még élvezhetőbbé. A könyv nem taglalja, de az a tévhit is megdőlt, hogy a pénzemért szeretnek a nők. Valóban megbukott Einstein az iskolában? Csakugyan járt ember a Holdon? Vajon a vécéülőke tisztább az irodai asztalnál? A Fekete doboz tényleg Fekete? Igaz, hogy 21 grammot nyom az emberi lélek a halál pillanatában? Valóban csak a tíz százalékát használjuk ki agyunk kapacitásának? Okozhat pörsenést a csokoládé? Kiolvasható a Bibliából a jövő? A hidrogén pecsételte meg Hindenburg léghajójának sorsát? Csakugyan létezik igazságszérum? Kevesebb nikotin jut a szervezetbe az alacsonyabb nikotintartalmú cigarettából? Vízzel van teli a teve púpja? Tényleg meg van írva sorsunk a csillagokban? Szembeszegülve az élet mítoszaival és sületlenségeivel, ez a könyv arra törekszik, hogy leleplezze, kikezdje és eloszlassa a széles körben elterjedt városi legendákat - vagyis a legendás tévhiteket. Dr. Karl Kruszelnicki ausztrál fizikus, a Sidney-i Egyetem tanára. A szellemes "tévhitológus" állandó műsorral jelentkezik az ABC-rádióban, és rendszeresen feltűnik a BBC adásaiban is. (A kiadó utószava)
Kerekes Tamás
Kruszelnicki: Legendás tévhitek, Partvonal Kiadó
www.partvonal.hu,
www.partvonal.hu,
