A jelen az elektronikus hírszerzésé
A kémkedés a világ második legősibb mestersége, olvashatjuk mértékadó forrásul a Bibliában / Egy olyan könyv, amely ilyen jól kezdődik, nem is laposodhat el!/ a Nemzetbiztonsági Hivatal szerint az információáramlás mindig egyoldalú, így a titkosszolgálatokról keveset tudunk. Azt azonban mégis, hogy hazánkban már 1O fölött jár a polgári, katonai hírszerzési csoportok száma. Az üzleti hírszerzést pedig tananyagként tanítják tanfolyamon, immár hazánkban is. Az üzleti világ konkurenciaanalízisként ismert módszere igencsak hasonlít ahhoz, amit az antivilágban ipari kémkedésnek neveztek. Amikor Alvin Toefflert megkérdezték híres Jövősokk c. futurológiai műve kapcsán, hogy milyen jelenségek voltak azok ,melyeket nem jelzett , elsősorban a mesterséges kémkedést jelölte meg. Annyit tudhatunk , hogy a korszerű NATO doktrina talaján, most elsősorban az fontos a hírszerzők számára, amire a másik fél kíváncsi. A piac csak most van feljövőben, a MI5, a brit hírszerzés Interneten toboroz, s a szakértők szerint a keleti blokk széthullásával éppen hazánk az ,melyet kitüntetett figyelemmel kezelnek a szomszédos és nemcsak baráti államok hírszerzői.A kémkedés halad afelé , hogy polgári foglalkozássá váljon , hisz a munka zöme különböző információk összevetése, elemzése, a meghökkentő adatokra talált magyarázatok. Ez épül be aztán a Védelmi-stratégiai Kutatóintézetek révén a külpolitikai döntéshozásba.
A mesterkémek ideje lejár, szorgos iparosok nyűvik a PC-k klaviatúráját.
Kim Philby/ minden idők legnagyobb mesterkéme/ egyidejűleg volt az orosz és az angol titkosszolgálat vezetője, tudathasadását csak komoly ivással tarthatta egybe. Bővebbet Frederick Forsythe Negyedik jegyzőkönyvében találhatunk.
Mindenesetre öröm, hogy Marcus Wolf Stasi kémfőnök Magyarországon is megjelent önéletrajzi művében /Az arcnélküli ember / legalább a fotóját megcsodálhatjuk.
Mondják, az új korszak onnan számítható, hogy egy az üzleti szférában, jelesül energiaiparban dolgozó amerikai fiatalember szenvedélyes focirajongó volt. Nemcsak hazája, hanem más országok focicsapatának lelkes szurkolója, figyelője volt. Egyszer csak azt vette észre, hogy egy kicsi orosz faluban, ami eddig különösebb eredményt még nem mutatott fel, egyszer csak bámulatos eredményt értek el a focisták. Aztán derült ki, hogy az oroszok kísérleti atomtelepet, gyárat hoztak létre, s betelepítettek a faluba egy csomó tehetséges és fiatal szakembert. A fociban elért eredmény révén következtették ki az atomipar változását.
Aki a hírszerzésre kíváncsi, az elsősorban lengyel szerzőktől olvasson. / Kémek, diverzánsok, A kémkedés világtörténete. stb. /előtanulmányként a szépirodalomban Graham Greene ajánlott. /Emberi tényező, Havannai emberünk stb./ Ezután juthatunk a csúcsra , melyet elsősorban és egyedül a kémregény műfajának klasszikusa John Le Carré jelent. A szerző első regényét, mely német környezetben játszódik, noha Magyarországon is kiadták, de örömmel jelenthetem már el is felejtették. Spongyát rá.
Ezek után következtek a klasszikusok: Kettős szerepben , A kém ,aki bejött a hidegről, s a megfilmesített Oroszországház, melyben kedven regényhősöm , az alkoholista könyvkiadó, Scottie Blair, botcsinálta „kisjóskaként”, azaz ügynökként atomtitkokat vesz át a még akkor létező Szovjetúnióban , hogy aztán a Ljublankában kössön ki, ahol fültanúk szerint Louis Amstrong dalokkal szórakoztatta el magát a börtönben. A regényben írta le Le Carré a kémkedés lényegét: VÁRAKOZÁS. Ezután következett a Panamai szabó ,mely ikerpárja lehet a Havannai Emberünk- nek. Itt a szerző a kémvilág humoros perifériáját tűzi tollvégre. Nem szokták emlegetni, de tény , hogy Le Carrét a dokumentarista kispróza is jelentős alkotói közé számítja, Az Ozirisz Kiadónál megjelent egy kötet, A Granta legjobb riportjai címmel, s ott egy svájci kémbotrányba keveredett katonatisztről írt megrázó riportot.
John Le Carré tehát évek óta egyenletes színvonalon ír, róla nem mondható el, amit Temesi Ferenc írt Királyáldozat c. könyvében Frederick Forsythról, hogy a szerző immár huszonöt éve szart lapátol. Sőt: az író mestere a feszültség teremtésének, az Elszánt diplomata c. legújabb könyve, /Saxum Kiadó, 2OO2/
olvasmányos és lebilincselő kalandregény, mely méltó korábbi munkáihoz.
A háttér Afrika, Nairobi, Kenya a maga éhező, szenvedő, beteg tömegével és a pénzért mindenre kapható tisztviselőivel. A nairobi brit nagykövetség békés életét /koktélpartik vernisszázsok/ felkavarja egy diplomáciai alkalmazott, Justin Quayle feleségének és barátjának hidegvérű meggyilkolása.
Teljes a tanácstalanság, de aztán a gyászból lassan feltápászkodó férj különös összefüggésekre bukkan és magánnyomozásba kezd.
A kémregényt nem kell félteni a kétpólusú világ összeomlásától, a multinacionális vállalatok készséggel eljátsszák a fő gonoszt. A játék tétje nagy , hatalmas összegek cserélnek gazdát, aki a gyógyszergyárak érdekeit sérti, az megtanulja mi a félelem.
A regény a fantázia műve- szögezi le Le Carré.” Vannak emberek, akik soha nem tanulnak meg tisztességesen hazudni.”
Az elszánt diplomata,
Kerekes Tamás
