Bart D. Ehrman kritikai történész a Da Vinci kód tévedéseiről
Gold Book Kiadó
A szerző nem kispályás:
Néhány tárgybeli tévedés a Da Vinci-kódban
„Költő hazudj, csak rajt ne kapjanak”
1: Jézus életét nyilvánvalóan nem „hívek ezrei örökítették meg…szerte az országban”. Nem is volt több ezer híve, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy ezek közül hány lehetett írástudó.
2. Nem igaz, hogy az Újtestamentumhoz több mint nyolcvan evangéliumot vettek számításba. Ez úgy tünteti fel a dolgot, mintha levélben beküldött pályaműveket értékeltek volna.
3.Semmiképp sem igaz, hogy Jézust a niceai zsinat előtt nem tartották isteni lényegűnek, hogy a zsinatot megelőzően „nagy és hatalmas prófétának, de embernek, Halandónak tekintették
A IV. század elején a keresztények túlnyomó része isteni lényegűnek tartotta.(Egyesek olyannyira isteninek tekintették, hogy mindenféle emberi mivoltát tagadták!)
5.Constatntinus nem rendelt meg „egy új Bibliát”, amiből kihagyták a Jézus emberi vonásaira történt utalásokat. Először, egyáltalán semmiféle új Bibliát nem rendelt meg. Másodszor, a Bibliába bekerült könyvek tele vannak a Jézus emberi vonásaira történő utalásokkal(éhes, fáradt, dühös, haragra gerjed, vérzik meghal)
6.A Holt-tengeri tekercseket nem az „1950-es években találták meg.” Hanem 1947-ben. A Nag Hammadi-kódexek pedig nem a Grál-történetet beszélik el és nem Jézus emberi vonásait hangsúlyozzák. Épp ellenkezőleg.(A kiemelések a szerzőtől erednek- Kerekes Tamás)
7. Nem igaz, hogy a „korabeli zsidó társadalmi szokás gyakorlatilag tiltotta, hogy egy zsidó férfi nőtlen legyen”.
8.A Holt-tengeri tekercsek nem a „ legkorábbi keresztény feljegyzések”. Zsidó írások, amikben semmiféle keresztény tartalom nem található.
9. Semmit sem tudunk Mária Magdaléna származásáról, semmi sem köti őt Benjamin törzséhez. Da,ha Benjámin törzséből származott volna, akkor sem lenne Dávid leszármazottja.
10.Mária Magdolna állapotos volt Jézus keresztre feszítésekor? Ez jó.
A Q-dokumentum nem egy létező forrás, amit a Vatikán rejteget, de még csak nem is egy állítólag Jézus által írt könyv. Mindössze egy hipotetikus irat, amit a kutatók szerint Máté és Lukács egyaránt ismerhetett. Feltehetőleg Jézus mondásait tartalmazta. A római katolikus kutatók ugyanúgy vélekednek róla, mint a nem katolikusok ;nincs benne semmi titokzatos
Aki nem hiszi, járjon utána.
Sokan vannak, kik hiszik, mert lehetetlen
Kerekes Tamás
Amerikai Népszava
Előtanulmányok:
Bart D. Ehrman: Iskarióti Júdás elveszett evangéliuma –
Az áruló és az elárult új szemszögből
A nagy sikerű író, Bart D. Ehrman ennek a könyvnek a lapjain elsőként kínál teljes, mindenre kiterjedő összegzést Júdás evangéliumának felfedezéséről és hatásairól, kiemelve e figyelemre méltó ókori szöveg valós jelentőségét.
A keresztény hagyományban Júdást mindvégig úgy ábrázolták, mint a rohadt almát az apostolok hordójában. A tradícióban sehol sem fordul elő, hogy szívélyesen emlékeznének meg róla. Ez idáig. Júdás evangéliuma azt hangoztatja, hogy Júdás volt az egyetlen a tanítványok közül, aki valóban megértette az Urat... Csak Júdás látta meg az igazságot. Csak neki fedte fel Jézus mindazt, amit tudni kell.
Ezt sajnos biztonsággal, maga a kötet elolvasta után sem tudhatjuk pontosan. Legnagyobb megdöbbenésemre a Júdásról szóló tudós szakmunka nyolcvan százaléka Jézusól szzól, ami megerősíti bennem a názáreti karizmatikus szerepéről vallott korábbi nézeteimet, s csak halványan dereng, hogy mis is volt Júdás kapcsolatának tartalma az Embernek Fia csoportjában. Ő volt, aki az üdvtörténet eszkatologikus tartalmát bevégezte, mintegy előkészítette Jézus feltámadását és ezáltal második eljövetelét:
A kötet szerint három információmorzsa áll rendelkezésünkre.
A kötet főszereplőjét Iskarióti Júdásnak hívták, Jézus tanítványa volt, és "elárulta Jézust" azzal, hogy átadta őt a kormányzó hatóságoknak. Nos ez édeskevés(Rajkó Félix).
Neve ún. megkülönböztető név, hisz Jézus Testvérét is Júdásnak hívták.Neve összességében csak 12 alkalommal bukkan fel az Újszövetségben.
Ám, hogy neve mit is jelent, azt már parázs vita övezi..
Van, aki az "eltömődni" morféma jegyeit véli felfedezni nevében. Késői névetimológiájának tézise lett az elmélet, amely azt jelentette, hogy az "iskarióti" kifejezés azt jelentette: "aki barátságból pénzt szerez" Mások, nevét a zsidó tőrős bérgyilkosokkal hozzák összefüggésbe, ami azt a koncepciót erősíti, hogy Júdást a zelótákkal hozzák összefüggésbe.
Mások a hazug szóból származtatják Júdás nevét.
Zárszó a professzor szerint: "Mindezek eredményeként a legjobb tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy nem lehet tudni, mit jelent az Iskarióti név."
Mikor Júdás sajnálja Jézustól a drága kenetet/3OO dénár /,Jézus erre így szólt:
A kötet szerint három információmorzsa áll rendelkezésünkre.
A kötet főszereplőjét Iskarióti Júdásnak hívták, Jézus tanítványa volt, és "elárulta Jézust" azzal, hogy átadta őt a kormányzó hatóságoknak. Nos ez édeskevés(Rajkó Félix).
Neve ún. megkülönböztető név, hisz Jézus Testvérét is Júdásnak hívták.Neve összességében csak 12 alkalommal bukkan fel az Újszövetségben.
Ám, hogy neve mit is jelent, azt már parázs vita övezi..
Van, aki az "eltömődni" morféma jegyeit véli felfedezni nevében. Késői névetimológiájának tézise lett az elmélet, amely azt jelentette, hogy az "iskarióti" kifejezés azt jelentette: "aki barátságból pénzt szerez" Mások, nevét a zsidó tőrős bérgyilkosokkal hozzák összefüggésbe, ami azt a koncepciót erősíti, hogy Júdást a zelótákkal hozzák összefüggésbe.
Mások a hazug szóból származtatják Júdás nevét.
Zárszó a professzor szerint: "Mindezek eredményeként a legjobb tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy nem lehet tudni, mit jelent az Iskarióti név."
Mikor Júdás sajnálja Jézustól a drága kenetet/3OO dénár /,Jézus erre így szólt:
"Hagyd, hiszen temetésem napjára szánta, mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek."
-idézi Rajkó Félix). Jézus a tanítványaival érzi igazán jól magát. A Biblical Archeology Rewiew szerint első századi az arámi nyelvű felirat: "Jakab, József fia, Jézus testvére" ,ami az első történelmi utalás Jézus létezésére s arra, hogy egy szent is csak közösségben létezhet, ami arra utal, hogy Jézus identifikációja, hogyúgymondjam varifikálhatósága elválaszthatatlan Júdástól, ami újabb problémát tömegét tárja a figyelmes olvasók elé.
A nagy sikerű író, Bart D. Ehrman ennek a könyvnek a lapjain elsőként kínál teljes, mindenre kiterjedő összegzést Júdás evangéliumának felfedezéséről és hatásairól, kiemelve e figyelemre méltó ókori szöveg valós jelentőségét.
A keresztény hagyományban Júdást mindvégig úgy ábrázolták, mint a rohadt almát az apostolok hordójában. A tradícióban sehol sem fordul elő, hogy szívélyesen emlékeznének meg róla. Ez idáig. Júdás evangéliuma azt hangoztatja, hogy Júdás volt az egyetlen a tanítványok közül, aki valóban megértette az Urat... Csak Júdás látta meg az igazságot. Csak neki fedte fel Jézus mindazt, amit tudni kell.
-idézi Rajkó Félix). Jézus a tanítványaival érzi igazán jól magát. A Biblical Archeology Rewiew szerint első századi az arámi nyelvű felirat: "Jakab, József fia, Jézus testvére" ,ami az első történelmi utalás Jézus létezésére s arra, hogy egy szent is csak közösségben létezhet, ami arra utal, hogy Jézus identifikációja, hogyúgymondjam varifikálhatósága elválaszthatatlan Júdástól, ami újabb problémát tömegét tárja a figyelmes olvasók elé.
A nagy sikerű író, Bart D. Ehrman ennek a könyvnek a lapjain elsőként kínál teljes, mindenre kiterjedő összegzést Júdás evangéliumának felfedezéséről és hatásairól, kiemelve e figyelemre méltó ókori szöveg valós jelentőségét.
A keresztény hagyományban Júdást mindvégig úgy ábrázolták, mint a rohadt almát az apostolok hordójában. A tradícióban sehol sem fordul elő, hogy szívélyesen emlékeznének meg róla. Ez idáig. Júdás evangéliuma azt hangoztatja, hogy Júdás volt az egyetlen a tanítványok közül, aki valóban megértette az Urat... Csak Júdás látta meg az igazságot. Csak neki fedte fel Jézus mindazt, amit tudni kell.
A kiadó:
A Lost Christianities és a Lost Scriptures című sikerkönyvek írójától: mérvadó és elfogulatlan vélemény a közelmúlt egyik legnagyobb könyvsikerének történelmi állításairól.
Mekkora az igazságtartalma A Da Vinci-kódnak? Ezt a kérdést bizonyos szempontból maga A Da Vinci-kód veti fel, hiszen azzal kezdődik (a legelső oldalon, még a Bevezető előtt), hogy felsorolja azokat a dolgokat, amiket tényként kezel… Ugyanitt található a következő megjegyzés is: „A műtárgyakról, épületekről, dokumentumokról és titkos szertartásokról szóló, a regényben szereplő ismertetések megfelelnek a valóságnak.”
De valóban megfelelnek-e? A műtárgyakkal, épületekkel és titkos szertartásokkal nem fogok foglalkozni. A dokumentumokkal azonban igen. És amint látni fogjuk, amikor Dan Brown tényeket próbál bemutatni (jelezve, hogy a valóságnak megfelelően teszi ezt), akkor is megváltoztatja őket – sokat egyenesen történetszövése részévé tesz. Vizsgálódásom célja az, hogy elválasszam a tényeket a tévedésektől, a történelmi valóságot a képzelet szárnyalásától mindazok számára, akiket érdekelnek a kereszténység történelmi gyökerei, különös tekintettel Jézus életére és az Újszövetséget alkotó írásokra.
Az eredetileg az Oxford University Press gondozásában megjelent kötet jelentősége nem abban áll, hogy mérlegre teszi A Da Vinci-kód bizonyos állításait – ez a vonása érdekes ugyan, de kevésbé fontos, mint az, hogy magas színvonalon, ugyanakkor közérthetően ad választ a hivatalos tudomány szemszögéből a Dan Brown által felvetett kérdésekre. A hatalmas anyagot kristálytiszta logikával feldolgozó mű értékes olvasmány mind a hívő, mind a kereszténység alapkérdései iránt érdeklődő laikus olvasók számára.
Dan Brown hihetetlenül nagy sikerű regénye, A Da Vinci-kód több mint egy évig vezette a The New York Times sikerlistáját, és világszerte több millió példányban kelt el. Ez a pergő krimi azonban abban a tekintetben szokatlan, hogy a szerző már az elején leszögezi, hogy a könyvben található történelmi adatok kivétel nélkül megfelelnek a valóságnak. De vajon igaz‑e ez az állítás?
Bart D. Ehrman vallástörténész szellemes és olvasmányos könyvében azt mutatja be, milyen tárgyi tévedéseket tartalmaz A Da Vinci-kód. Valóban összeesküvést szőtt az ókori egyház, hogy istenné emelje Jézust? Valóban nyolcvan versengő evangéliumból választotta ki Constantinus császár azt a négyet, melyek Jézus isteni mivoltát hangsúlyozták? Mária Magdolna valóban Jézus Krisztus felesége volt? Valóban elnyomta az egyház azokat az evangéliumokat, melyek titkos házasságukról szóltak? Bart Ehrman részletesen cáfolja ezeket a kijelentéseket. Könyve mégsem Brown történelmi tévedéseinek puszta felsorolása, mivel a szerző mindvégig bőséges – és történelmileg hiteles – ismeretanyagot közöl a kora kereszténységről. Bemutatja például, hogyan fedezték fel a Holt-tengeri tekercseket (melyek nem keresztény vonatkozásúak, szemben A Da Vinci-kódban írtakkal); közérthető módon felvázolja, hogyan döntik el a kora kereszténység kutatói, hogy mely forrásokat tekinthetik hitelesnek, és kitér számos, az elmúlt fél évszázadban előkerült apokrif evangéliumra.
Ehrman elválasztja a tényeket a tévedésektől, a történelmi valóságot az írói szabadság és fantázia szárnyalásától. Könyvét haszonnal forgathatják A Da Vinci-kód azon olvasói, akiket érdekel a kereszténység kialakulásának és Jézus életének hiteles története.
A SZERZŐ
Bart D. Ehrman az Észak-karolinai Egyetem Vallástudományi Tanszékének vezetője. A korai keresztény egyház és Jézus élete elismert szakértőjeként többször szerepelt az A&E, a History Channel, a CNN és számos egyéb televíziós és rádiós csatorna műsoraiban. Több igen népszerű előadása hangszalagon is megjelent. Az Oxford University Press gondozásában jelentek meg Jesus, Apocalyptic Prophet of the New Millennium (1994), Lost Christianities (2004) és Lost Scriptures (2004) című művei.
Mekkora az igazságtartalma A Da Vinci-kódnak? Ezt a kérdést bizonyos szempontból maga A Da Vinci-kód veti fel, hiszen azzal kezdődik (a legelső oldalon, még a Bevezető előtt), hogy felsorolja azokat a dolgokat, amiket tényként kezel… Ugyanitt található a következő megjegyzés is: „A műtárgyakról, épületekről, dokumentumokról és titkos szertartásokról szóló, a regényben szereplő ismertetések megfelelnek a valóságnak.”
De valóban megfelelnek-e? A műtárgyakkal, épületekkel és titkos szertartásokkal nem fogok foglalkozni. A dokumentumokkal azonban igen. És amint látni fogjuk, amikor Dan Brown tényeket próbál bemutatni (jelezve, hogy a valóságnak megfelelően teszi ezt), akkor is megváltoztatja őket – sokat egyenesen történetszövése részévé tesz. Vizsgálódásom célja az, hogy elválasszam a tényeket a tévedésektől, a történelmi valóságot a képzelet szárnyalásától mindazok számára, akiket érdekelnek a kereszténység történelmi gyökerei, különös tekintettel Jézus életére és az Újszövetséget alkotó írásokra.
Az eredetileg az Oxford University Press gondozásában megjelent kötet jelentősége nem abban áll, hogy mérlegre teszi A Da Vinci-kód bizonyos állításait – ez a vonása érdekes ugyan, de kevésbé fontos, mint az, hogy magas színvonalon, ugyanakkor közérthetően ad választ a hivatalos tudomány szemszögéből a Dan Brown által felvetett kérdésekre. A hatalmas anyagot kristálytiszta logikával feldolgozó mű értékes olvasmány mind a hívő, mind a kereszténység alapkérdései iránt érdeklődő laikus olvasók számára.
Dan Brown hihetetlenül nagy sikerű regénye, A Da Vinci-kód több mint egy évig vezette a The New York Times sikerlistáját, és világszerte több millió példányban kelt el. Ez a pergő krimi azonban abban a tekintetben szokatlan, hogy a szerző már az elején leszögezi, hogy a könyvben található történelmi adatok kivétel nélkül megfelelnek a valóságnak. De vajon igaz‑e ez az állítás?
Bart D. Ehrman vallástörténész szellemes és olvasmányos könyvében azt mutatja be, milyen tárgyi tévedéseket tartalmaz A Da Vinci-kód. Valóban összeesküvést szőtt az ókori egyház, hogy istenné emelje Jézust? Valóban nyolcvan versengő evangéliumból választotta ki Constantinus császár azt a négyet, melyek Jézus isteni mivoltát hangsúlyozták? Mária Magdolna valóban Jézus Krisztus felesége volt? Valóban elnyomta az egyház azokat az evangéliumokat, melyek titkos házasságukról szóltak? Bart Ehrman részletesen cáfolja ezeket a kijelentéseket. Könyve mégsem Brown történelmi tévedéseinek puszta felsorolása, mivel a szerző mindvégig bőséges – és történelmileg hiteles – ismeretanyagot közöl a kora kereszténységről. Bemutatja például, hogyan fedezték fel a Holt-tengeri tekercseket (melyek nem keresztény vonatkozásúak, szemben A Da Vinci-kódban írtakkal); közérthető módon felvázolja, hogyan döntik el a kora kereszténység kutatói, hogy mely forrásokat tekinthetik hitelesnek, és kitér számos, az elmúlt fél évszázadban előkerült apokrif evangéliumra.
Ehrman elválasztja a tényeket a tévedésektől, a történelmi valóságot az írói szabadság és fantázia szárnyalásától. Könyvét haszonnal forgathatják A Da Vinci-kód azon olvasói, akiket érdekel a kereszténység kialakulásának és Jézus életének hiteles története.
A SZERZŐ
Bart D. Ehrman az Észak-karolinai Egyetem Vallástudományi Tanszékének vezetője. A korai keresztény egyház és Jézus élete elismert szakértőjeként többször szerepelt az A&E, a History Channel, a CNN és számos egyéb televíziós és rádiós csatorna műsoraiban. Több igen népszerű előadása hangszalagon is megjelent. Az Oxford University Press gondozásában jelentek meg Jesus, Apocalyptic Prophet of the New Millennium (1994), Lost Christianities (2004) és Lost Scriptures (2004) című művei.
