Dupla klikk
„Egy tizennégy éves sörszagú öregember hajolt felém.”- írta le első találkozását George Harrison egy húzósabb liverpooli éjszaka után John Lennonnal. Márpedig a szentpétervári Ilja Sztogoff sűrűn találkozhatott a szintén városában lakó Szergej Bolmat-tal .{Szergej Bolma: Klikk, Gabo Kiadó, 2004}Két regényíró egy posztkommunista város éjszakai életében, na, az igazán regényes.
A kancsukát még sűrűn használó cári rendszerben csak azok a földbirtokosok kaphattak pálinkamérési engedélyt, kik írásban legalább kétszáz jobbágyot fel tudtak mutatni. A vodka jól fizetett. Ezért a földbirtokosok a halott jobbágyokat is élőknek tüntették fel az összeírási ívekben, hogy megkaphassák az engedélyt. Ezért kelt szánra Csicsikov a „Holt lelkek” c. poémában.
Ezt az oroszországi népszámlálási specifikumot epikai hagyományként használja Bolmat, a „Néva parti Tarantino , amikor regényében a holtak élőkként viselkednek. És néha fordítva
A megrendelők
Valentyin Viktorovics: egykor az idegen nyelvek tanszékén tanító tudós, akit elrabol Adorno asszisztensétől Kszenyija Petrovna, kapcsolatuk hamarabb torkollt a házasság hepiendjébe, mint mondjuk ma a „Kezdő Fotómodell és a Korlátolt Felelősségű Társaság Ügyvezető Igazgatójának találkozása a Barbara Vértanúról elnevezett Női Klinika átadásán. Kocsijuk tágas és hűvös, mint egy vidéki pályaudvar. Polgári módon vállalkoznának, házasság és munkaközvetítő iroda a fő profiljuk.
A férfi nem gyakorlatias, a hétköznapi teendők ellenjavalltak a számára. Egy ízben képkereteket rendelt a családi fotók számára, az asztalosműhely csinos eladónője, akik két hét múlva meghívtak teára, ellopta zsebszámítógépüket, az asztalos hithű pravoszláv volt, felvállalta a munkát és egy héten belül összeverekedett a lépcsőházban a téríteni érkezett adventistákkal. Kszenyija Petrovna úgy figyelte férjét, ahogyan a tévészerelő figyeli a haldokló Szibillája körül tehetetlenül kapkodó ügyfelet. Kétszer próbáltak már bérgyilkost fogadni, hogy eltegyék láb alól, azt a gengsztert , aki védelmi pénzt szed tőlük, de a bérgyilkosok nem vállalták. A nej szerint a kozmetika megmenti a kozmoszt és a városi buddhizmus visszataszító, ezért specialistát keresnek a védelmi pénzek kisarcolói ellen. Korábban
Kszenyija titkárát, a művelt és intelligens végzős egyetemi hallgatót, akinél gálánsabban senki nem tudta Kszenyija Petrovnát elkísérni egy hittudományi konferenciára vagy hitelezési kérdésekkel foglalkozó szimpoziumra, kivitték az erdőbe és egy motoros fűrésszel levágták a fejét.
A gengszter
Öklei akkorák, mint a vekker, s egyetlen ökölcsapással képes bezúzni bármelyik szerencsétlen adós lakásának ajtaját. Mindig gorillákkal jár.
Személyiségfejlődésének első fokán eltávolíttatta a bőre alá ültette gyertyaparafint, s a kozmetikai klinikán megismerkedik egy sztiptíztáncosnővel, aki addig harminckét plasztikai műtéten esett át. Harin életében akkor érezte magát öregnek.
Harin nem volt sem úriember, sem szörnyeteg, egy stratéga volt, egy Bismarck. Egy jelentéktelen bűnbanda tagjaként a hadseregtábornokságig vitte, a ciprusi kórházban látomása támadt. A megboldogult Kony Ványa és Dale Carnegie egymást átölelve megjelentek előtte. Engedd meg, hogy bemutassam Dale-t, mondta Ványa. Harinnak a leghalványabb fogalma sem volt, hogy ki az a Carnegie. Kezet nyújtott. Vologya, mutatkozott be. Vologya ne lopd a napot, mondta Carnegie. Láss munkához! Harin önképzésbe fog, s rövid idő alatt eljut a modern piacgazdaság megértéséhez s rájön, hogy hatáskörre, befolyási övezetre van szüksége. Az belső gyilkossági kísérleteket, összesküvést megússza.
Rossz időben, rossz helyen
Tyoma
Három nap alatt megír nyolcvan verset-keresztrejtvények alapján.
Fölkeres egy szerkesztőséget, a szemüveges titkár megígéri, hogy egy héten belül felhívja. A lap támogatója egy háztartási cikkeket forgalmazó vállalat, így aztán a negyven, különböző típusú papírra nyomott oldalból húsz a modern próza problémáival foglalkozik, a fennmaradó húsz oldal pedig a mosóporok, mosogatócsutakok, valamint a vécépapír nélkülözhetetlenségét taglalja. Három hónap
múlva, mert nem bírja cérnával visszamegy. Nem emlékeznek rá. Megkínálják itallal. Remek konyak, szerzői. Aztán kidobják.
Anton
ad neki szállást. Huszonkét éves. Tizenhét éves korában az orvosi egyetem hallgatójaként nagyléptékű pszichedelikus kísérletekről álmodozott. Tizennyolc évesen már profi hackerként egy év börtönre ítélték Amsterdamban, egy készpénzkiadó automata feltörésében való aktív részvételért. A börtönben megtanult két nyelvet: a franciát és a HTML-t. Tizenkilenc évesen megnyerte a városi gördeszka- bajnokságot. Húszévesen megnősült. Huszonegy évesen elvált. Most három ifjúsági magazin tudósítója, digitális művész, bróker, egy night club társtulajdonosa és egy reklámügynökség tanácsadója. Tuniszi hasissal töltött spanglit szív.
Marina.
Amikor kirúgja Tyomát, egy veszekedés kapcsán eltörik az orra. Még odaszól neki, hogy fel kéne őt lőni a világűrbe, hogy hat a súlytalanság a skizofrénekre. Barátnője látott már olyan impotens fiút, aki még csak tizennégy volt. Marina rózsaszín rágógumit rág, egész nap számítógépes játékokat játszik, mégis szakít vele., de ő mondja meg szomszédasszonyának, hogy a Diesel nem egy mozdony, hanem divatmárka. Gyermeket vár Tyomától.
„Íme egy igazi modern regény Oroszországból. Szergej Bolmat tökéletesen ábrázolja a szentpétervári fiatalokat, sajátos holdkórosságukkal és erkölcstelen útkereséseiket. A cselekmény egy fatális bérgyilkosság körül bontakozik ki, ráadásul senki sem az, aminek látszik: ez viszi előre a történetet” /A Gabo Kiadó fülszövege/.
A bérgyilkosból üldözött lesz, s a csehovi dramaturgia szerint a falon levő puska elsül, de nem annak ujja van a ravaszon, aki a gyilkolásból él a pétervári tévedések valóban tarantinós vígjátékában.
A cselekményszövés a végén kissé elnagyolt, ám, hogy holtak szerepelhetnek élőként: az egy orosz hagyomány epikai vállalása.
Rajkó Félix
