A női Henry James
A francia becsületrend első női,
külföldi birtokosa
Edith Wharton
1862. január 24. — 1937. augusztus 11.
A századforduló legismertebb amerikai nőírója az USA területén.
Bírta tüdővel: 35 regény, útirajz fűződik nevéhez, nevét azonban csak az elmúlt 30 évben emlegetik újra. Vélhetően nem történik meg vele az, mint Bollobás Enikőnek, az amerikai irodalomról szóló monumentális művében, hogy egy tollvonással kihűzzák nevét, mint ez megesett Howard Fast regényíróval, akinek a nevéhez a Spartacus forgatókönyve fűződött, s mellesleg kapta a Sztálin-díjat.
Lázadó, az amerikai identitáskeresés pionírja, az irónia és a komikus dialógus nagymestere. Elszántan tanulmányozza az amerikai demokrácia és az individualizmus közt feszülő ellentéteket és a sorsszerű emberi tragédiákat. Életműve a laza Pulitzer díj és az első feminista monográfia közt képzelendő el. Nagy felfedezése, hogy a nőiség társadalmi konstrukció(számomra is azL(Timur Link), s behatóan vizsgálja annak a társadalomnak az ellentmondásait, amely a hagyományos életet élő nőt elsősorban ornamentális elemnek tartja. Miközben a szexualitást ünneplő misztériumaiból a visszavonuló nő a győztes, elsőként veszi észre az ember árucikké válását, de történelmi regényeivel is nagyot dob. Sikerrel ábrázol egy olyan női írónőt, akinek ereiben tinta folyik, mert ezt még az irodalmi naptárblogger sem venné észre. Egyszer-egyszer elcsábítja az irodalmi gótikus regény. Aztán több idegösszeroppanás után végre megtalálja helyét és célját, s a Vigasság háza c. regénye egy hónap alatt 140 ezer példányban kel el.(Tiszteltetem Tisza Katát-Timur Link). A többi már történelem, hisz képes volt meglátni azt, ami a vigasság házában történik, azaz ott, ahol a Prédikátor könyve szerint a „balgák szíve” lakozik.
Aki meg nem hiszi, járjon utána.
Kerekes Tamás
Nem egy ártatlan szüfrazsett, noha a magyar recepció elkésett:
A 2008/2009-es évadban is folytatódik a Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata.
Edith Wharton Ethan Frome című regényének pszichoanalitikus elemzése
Előadó: ZAY BALÁZS művészettörténész
A sorozatot szerkeszti és a műhelybeszélgetéseket vezeti: Valachi Anna, irodalomtörténész
Edith Wharton: A szerelem nyara
Lazi Kiadó
A szerzőnő a prózai megoldásokban és a témaválasztásban minden addig klasszikusnak számító, s többé-kevésbé őt is jellemző szabályt figyelmen kívül hagy. Újszerű szépírói kísérletének eredménye a lélektani és érzelmi realizmus mesterműve, az elfojtott érzések sodró erejű drámája. (Vincze Attila Tamás)
„S miközben érzékelte a viselkedésnek azokat a rezdülésnyi árnyalatait, amelyekkel a nő alkalmazkodik a környezetéhez, a férfiba hirtelen belehasított, hogy ha ekkora igyekezetre van szükség, akkor ugyancsak nagy baj lehet. „
Lazi Kiadó
North Dormer, a XX. század eleji amerikai kisváros álmosan éli mindennapjait. Generációk, évek, évszakok váltják egymást teljes egyhangúságban és változatosságban: köztiszteletben álló hölgyek terelgetik szépreményű leánykáikat, polgárok és parasztok végzik hagyományos teendőiket. Különcködésnek semmi helye itt, s a kevés kilengő ifjú hölgy és úr történetét is mélyen maga alá temeti a kisváros pora. Ebben a közegben keresi saját útját a szépséges, fiatal Charity, akit a település nagybecsű polgára, Mr. Royall ügyvéd nevelt fel. North Dormet a lány és az ambiciózus ifjú építész, Lucien Harney riasztja föl évszázados révületéből. Charity és Lucien között egy pillanat alatt szerelem szövődik. A Hegyre vezető út menti házban adnak egymásnak találkát nap nap után, mígnem Lucien váratlanul elutazik. Charity magára marad egy szikrázó szerelem emlékével, megannyi ígérettel és reményével. Kétségbeesett helyzetében mindössze a kisváros fölé magasló Hegy ígér rejtelmes és megmagyarázhatatlan vigaszt. A lány egy nem enged a Hegy hívó szavának... A Pulitzer-díjas Edith Wharton feszültségekkel teli regénye a remény, a kitörési vágy és az ideákkal való leszámolás megrendítő története.
