A kémelhárítás
Alaphelyzet: A Pankovszkíj-csapda
Ezen írás és a valóság közti kapcsolat részleteit tekintve illúzió
Timur Link
„ A szovjet ezredes keresgélte zsebében az eldugott cédulát. Kelet-Berlin egyik sötét és hideg utcasarkán állt, és arra várt, hogy jön egy összekötő és segít abban, hogy Nyugat-Berlinbe szökjön. Voltaképp nem is katona. Nemrég egy hamarjában toborzott szakértőcsoporttal érkezett Leningrádból, hogy kelet-német üzemekben ellenőrizze olyan fontos alkatrészek gyártását, amelyre a terjeszkedő leningrádi villamosiparnak sürgősen szüksége van. A Nyugat mindig is elbűvölte, és rajongott az amerikai jazzért. Amikor áthelyezéséről értesült, nem is rejtette véka alá örömét. Elutazása előtt beszélt egy barátjával, aki mint vöröskatona Németországban szolgált. A szája elé tartott kézzel azt mondta neki, hogy ismer valakit, aki megmutathatja neki az igazi Berlint. Az ezredes fel is kereste a szóban forgó németet és Nyugat-Berlin fényei elkápráztatták és megbabonázták. Új barátja elmondta neki, hogy egyik ismerőse összehozhatná olyan emberekkel, akik segítségével Nyugaton maradhatna.
Most találkozik az illetőkkel. Idegessége ellenére mosolygott, mert a Nyugaton rá váró szabad életre gondolt. Egy sötét Buick állt meg mellette, és az ezredes vakmerően beszállt. A kocsi őt és német összekötőjét egy Pazar villához vitte, ott vendéglátói hamisítatlan amerikai jókedvvel és örömmel köszöntötték. Az új környezet és a sok amerikai egyenruha biztonsággal és örömmel töltötte el. Egy kényelmes heverőn hellyel kínálták és kapott egy jó adag skót whiskyt, majd vendéglátói megkérték, hogy meséljen magáról. Ő ezt nagy örömmel meg is tette, miközben egyik vendéglátója tolmácsolt. Bizonyos idő után némi elégedettséget vélt felfedezni vendéglátóinál. Végül az egyik félbeszakította, és hibátlan oroszsággal azt mondta:” Rendben. Ennyi elég! Most meséljen leningrádi amerikai ügynökökkel való kapcsolatáról!”
Az ezredes nem volt amerikai kém, hanem csupán áldozata a Pankovszkíj-csapdának, annak a rafinált módszernek, amely arra szolgált, hogy kifüstöljék azt a sok amerikai és brit ügynököt, aki Sztálin meggyőződése szerint a háború alatt és után szovjet területen működött. A kémelhárításnál százszámra gyűltek az akták gyanús szovjet állampolgárokról, a mi ezredesünk egyik képviselője volt a gyanúsítottaknak. Az eljárást Ivan Pankovszkíj tábornok, az NKGB kémelhárító csoportfőnöksége brit osztályának egyik vezetője fejlesztett ki a háborús években. Pankovszkíjnak különleges érzéke volt a bonyolult hadászati játszmákhoz. Az általa kidolgozott eljárás olyan módszerekre épült, amelyeket a kémelhárítás általában a Szovjetúnión belül alkalmazott, a gyanúsított előtt azt a látszatot keltve, hogy valamely külföldi hírszerzőszolgálat tisztjével áll kapcsolatban, holott az illető valójában a szovjet állambiztonsági szolgálat egyik tagja volt. Ha a gyanúsított felfedte szovjetellenes beállítottságát, akkor letartóztatták és büntetőtáborba csukták”( A titkos Skorzeny dosszié)
Ford: Rajkó Félix
Kerekes Tamás
